Home Gyakori gond: a hiperaktivitás

-

Kisiskoláskor (6-10 év)

Gyakori gond: a hiperaktivitás (figyelemhiány)

PDF Nyomtatás E-mail

Nyomasztó a szülők számára, amikor az iskolában, óvodában azt hallja, hogy gyermeke nem hallgat a pedagógusra, vagy rendetlenkedik a foglalkozások alatt. Az effajta viselkedés egyik oka lehet a fenn említett figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar, angolul: Attention-Deficit Hyperactivity Disorder (továbbiakban: ADHD).

 

Még abban az esetben is, ha a gyermekben meg van az akarat, a szándék, hogy jó tanuló legyen, impulzív viselkedése és odafigyelési nehézségei miatt gyakran problémássá válhat környezete és a pedagógusai számára. A tanárok, a szülők, sőt az ismerősök is gyakran tudatában vannak annak, hogy a gyermek eltérően viselkedik, más mint a többi, de többnyire nem ismerik fel a probléma valódi okát.

Bármely gyermeknél jelentkezhet néha-néha figyelmetlenség, engedetlenség vagy lobbanékonyság, esetleg hiperaktivitási tünet , viszont a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarban szenvedő gyermekeknél ezek a tünetek sokkal gyakrabban és intenzívebben jelentkeznek, mint a hasonló korú és fejlettségű társaiknál. Elmondható, hogy az iskoláskorú gyermekek kb. 3-5%-ánál jelentkezik ez a zavar. Az ADHD hét éves kor előtt kezdődik és folytatódhat a felnőtt korban is. Az öröklődés esélye 25% körülire tehető.

Az ADHD-s gyermek főbb tünetei:

  • Nem tud figyelni feladatvégzéskor vagy játék során

  • Nem figyel a részletekre, sok a gondatlanságból elkövetett hiba

  • Könnyen kerül zaklatott állapotba, hamar dühbe gurul

  • Elhagyja a felszereléseit, napi feladatokban feledékeny

  • Kimondja, bekiabálja a választ, mikor a kérdés még nem hangzott el teljes egészében

  • Vonakodik az olyan elfoglaltságoktól, feladatoktól, melyek lankadatlan mentális erőkifejtést igényelnek

  • Nem képes feladatokat szervezni, tervezni

  • Nem képes a bonyolultabb utasítások végrehajtására

  • Türelmetlen

  • Nem hallgat senkire, nem figyel, mikor közvetlenül hozzá beszélnek

  • Izeg-mozog keze, lába

  • Fölugrál a helyéről, örült mód szaladgál vagy mászik

  • Nyugtalan, állandóan mehetnéke van

  • Túl sokat beszél, képtelen csöndben játszani

  • Félbeszakít, vagy szavába vág másoknak

Az ADHD jeleit mutató gyermekeket átfogó vizsgálatnak kell alávetni. Ez a zavar gyakran társul egyéb pszichikai zavarral, mint a depresszió, a mániákus depresszió, a szorongás vagy egyéb viselkedési zavarok.

Megfelelő kezelés hiányában, a tünetek visszavethetik a gyermeket az iskolai munkában, nehezen, vagy nem tud barátokat szerezni. Több kudarc, mint  sikerélmény fogja érni, és folyamatosan kritizálni fogják azok a tanárai és családtagjai, akik nem ismerik fel a háttérben húzódó egészségügyi problémát.

A kutatási eredmények szerint van gyógyszeres segítség. Az olyan stimuláló gyógyszerek, mint a metilfenidát, dextroamphetamine és a pemolin segítenek a figyelem, koncentrálás erősítésében, a célorientált viselkedés és a szervezési készségek fejlesztésében. Más gyógyszerek, mint a guanfacin, clonidin és néhány antidepresszáns szintén hatásos lehet.
Más kezelési módszerek is léteznek, mint: az önismeret-terápia, a beilleszkedési tréning, szülőoktatás, és egyéb módosított, speciális oktatási programok. A viselkedésterápiák segíthetik a gyermeket az agresszió kezelésében, a társadalmi viselkedés kontrollálásában és produktívabbá is teszik. Az önismereti tréningek segítenek az önbecsülés megerősítésében, segítik  leépíteni a negatív gondolkodásmódot, és növelni a problémamegoldó képességet.
A szülőknek érdemes elsajátítaniuk az egylépéses utasítások módszerét, szemben a bonyolult, több elemes utasításokkal, könnyebben kezelve ezáltal a problémás helyzetek egy részét. Speciális oktatási programokkal konkrétan megcélozhatók a tanulás során felmerülő problémás területek.


Koronként és kultúránként eltérő hogy mit tekintenek betegségnek. Alapvetően belátható, hogy ha valakinek olyan sajátossága van, ami a többségétől eltér, és az megnehezíti vagy megakadályozza működését, érvényesülését az élet különböző területein, az segítségre szorul. Semmiképp nem tisztességes lebeszélni vagy elzárni attól a lehetőségtől, hogy jobb minőségű életet élhessen.

Sajnos még nincs egyértelmű bizonyíték fizikai vagy kémiai rendellenességekre az ADHD-vel kapcsolatban. Napjainkban még az agy pontos működése is rejtély. Ezért nehéz megmondani, hogy mi működik rosszul, vagy másképp olyan esetekben , amikor annak oka az agyban keresendő.
Az emberek pszichés mentális és kognitív tulajdonságai mérhetők, vizsgálhatók. Mérhető, hogy ki mennyire tud figyelni. A fő és járulékos tünetek ismertek, mégis sokan állítják, hogy az ADHD nem betegség. Viszont látva, hogyan hatnak ki az  ADHD súlyosabb esetei az életre (tanulmányok, társas kapcsolatok, munka) a kezelés szükségessége megfontolandó.

 

Azok a gyermekek, akiknél felismerik és megfelelően kezelik az ADHD-t, később sikeres és teljes életet élhetnek. Amennyiben a gyermekük a fentiekben részletezett viselkedési formákat, tüneteket produkálják, kérjenek segítséget a gyermekorvosuktól vagy háziorvosuktól.