Az óvodáskor jellemzői

Kisóvodás korban még leginkább kisgyermeki testalkat jellemző a kicsikre, míg óvodáskor végére szemmel láthatóan arányosabb, mintegy "felnőttesebb" lesz a teste. Ez a változás kb. 5-6 éves korban lesz igazán látványos: végtagjai megnyúlnak, egyre izmosabbá válnak. A váll szélesebb lesz a medencénél, így megszűnik a test hengeres formája. A pufi, babás arcocska is megváltozik az arc alsó és középső részének intenzív fejlődése révén.

Ahogy kisgyermekből egyre fejlettebb óvodáskorú gyerek válik, úgy mennek végbe jelentős minőségi változások megismerő folyamataiban is. Játéktevékenységei révén egyre több és mélyebb értelmű tapasztalatra tesz szert, melynek során egyre jelentősebb szerepet kap a beszéd.

Az óvodások fokról-fokra egyre kitartóbbá, állhatatosabbá válnak a tevékenységeik végzése során. Szándékos figyelmük, emlékezetük, megfigyelésük egyre magasabb szintre jut, melyek a későbbi iskolai életnek is előfeltételei.

A megismerő folyamatok fejlődése óvodás korban:

A serdülő korosztály mellett az óvodáskor a másik olyan korcsoport, akiknek életében hihetetlenül fontos szerepet tölt be az érzelem, s minden cselekvésük, megnyilvánulásuk érzelmi életükön keresztül befolyásolható, közelíthető meg. Ha azt szeretnénk, hogy figyeljen ránk, ha azt kívánjuk, hogy viselkedésünk igazi minta legyen a számára, ha szeretnénk így vagy úgy hatni rá, ezt csak a szívén-lelkén keresztül tudjuk elérni nála.

Szinte belegondolni sem lehet, végigzongorázni is alig lehet, mennyi mindenre jó a játék. Elöljáróban, néhány szóban összefoglalva: a játék a legfőbb eszköz az óvodáskorú gyermek személyisgfejlődésében. Mit jelent ez konkrétan?

Az óvodáskorú gyerekek egyik fontos önkifejező eszköze az ábrázolás ( ide tartozik pl: rajzolás, festés, gyurmázás, stb.), azon belül is legfőbb: a rajzolás. Mi jellemző a kisóvodás és a nagyobbak rajzaira?

A barkácsolás az óvodás életének aktív részét kell, hogy képezze. Itt nem csak a tevékenység maga, de annak célja is felértékeli a tevékenységet. óriási élményt jelent pl. egy kartonból, festéssel-vágással-ragasztással megalkotott "papír város" életre keltése.

Sok szülő olyan megfontolásból szeretné mindenképpen bölcsődébe járatni kisgyermekét, mert úgy véli, a gyereknek "közösségre van szüksége". Ez azonban nem így van. A 3 éven aluli csemetéknek, - és ez pszichológiai tény, - nem elsősorban gyerektársakra, hanem egy biztos érzelmi bázist adó felnőtt szerető közelségére van szüksége.

Mikor gyermekünk, kis neveltünk betölti az 5. életévét, egyre inkább elkezd minket foglalkoztatni a közelgő iskola-, valamint az ezzel összefüggő iskolaérettség kérdése. Vajon milyen egy iskolai életre kellően felkészített, érett gyermek?