A kisiskoláskor jellemzői

1-2. osztályban még nagy szükség van a szemléltető oktatásra, mivel az ilyen korú kisdiákok a konkrét és szemléletes anyagot sokkal könnyebben elsajátítják.

A kisiskolás gyemek megfigyelését eleinte fokozottan kell irányítani, mivel hajlamos arra, hogy egyes részleteket túlzott precizitással, míg más részleteket elnagyoltan, felületesen figyeljen meg. (Pl: egy emberábrázolásnál a kézujjak, körmök teljes precizitással vannak lerajzolva, míg az orrot csak egy csíkkal vagy még úgy sem ábrázolja) A kisiskolást meg kell tanítanunk a rendszerező megfigyelésre, azaz minden olyan részletre külön fel kell hívnunk a figyelmét, ami lényeges lehet.

Míg első osztályban leginkább a tanító néni a legfőbb minta, az ő véleménye, értékrendje a mérvadó minden gyerek számára, addig a 8-9. évtől ez látványosan átvált a kortársak irányába. Már mindinkább az osztálytársak véleménye számít, nem annyira a felnőtteké. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy érzelmileg eltávolodna a felnőttektől, csupán a hozzájuk fűződő kapcsolat jellege változik meg.