Dani 2 éves és 5 hónapos

PDF Nyomtatás E-mail
Szobatisztaság napló - "Andi anyu" tollából

Egy hét elteltével a kisfiam megint belekakilt a bilibe. Pedig nem volt se hasmenése, se egyéb egyéb "kényszerítő" tényező. Talán csak annyi, hogy épp akkor ültettük rá a bilire, amikor már nagyon kellett kaksiznia. Ült - ücsörgött sokáig a bilin, és jó darabig semmi nem történt, míg egyszer csak nem bírta tovább visszatartani, és jött minden. Természetesen nagyon megtapsoltuk. Amikor Panna meglátta, hogy milyen, szó szerint óriási eredményt produkált a kistesója, elfogta a sárga irigység. Követelte, hogy erősítsük meg őt abban, hogy ő még nagyobb kakit tud nyomni még sokkal gyorsabban és ügyesebben. :)

Na, nem tartott sokáig a bilibe kakilás tudománya, 5 napja ismét visszazökkentünk a régi kerékvágásba. Kaki, pisi egyaránt a pelusba megy, bár hozzáteszem, még mindig nincs az a hű de nagy meleg, hogy le mertem volna venni Daniról a bugyipelenkát, úgyhogy csak a napi két bilire ültetésnél tud "gyakorolni". A gond viszont az, hogy mostanában annyit iszik a kisfiam, hogy állandóan átázik a csomag. Sürgetővé vált a helyzet...

Ma beszereztem néhány bugyikát a kisfiamnak, és máris elégedettséggel töltött el, hogy újabb lépést tettem a cél érdekében. Azonban miután megvásároltam, rájöttem, hogy nem a legpraktikusabban választottam gatyót. Vettem a fehérek mellett 2 színeset is, amiket viszont (most esett le a tantusz), hogy nem lehet Domestos-ozni. Úgyhogy rendszeres használatra eleinte biztosan nem lesznek alkalmasak. :(

Ma újabb ötlet jutott az eszembe: mivel az idő kifejezetten hűvös, hideg, így a pelust egyelőre biztosan nem tudom bugyira cserélni, nehogy megfázzon Dani. Viszont úgy fogok ráfigyelni, mintha már nem lenne rajta pelus. Óránként ráültetem a bilire, hogy pisiljen, így talán megszokja, hogy a pisinek minden alkalommal oda kell mennie és nem a pelenkába, bugyiba. Remélem, kellően oda tudok figyelni és lesz foganatja a próbálkozásomnak.

Na, tegnap még elég sokszor becsurgott a pisi a pelusba, de ma már mintha kezdené megérteni a fiam, mit akarok tőle. Ma délutánig már csak 2 alkalommal ment egy-egy kis adag pisi a pelenkába, a többit a bilibe intézte. Ha szólok neki, szó nélkül jön, és leül a bilire, és pár másodperc alatt csurgat. Ezután mindig szól, hogy készen van, annyira édes. Hozzá kell tennem, az óránkénti leültetés sajnos nem elég, 20-30 percenként kell biliztetnem. Na, ha jön a jó idő, megkísérelem levenni róla a pelust és kezdődhet a bugyi-kaland. Addig is az a célom, hogy megértse és megszokja, hogy a pisi-kaki a bilibe való.
Jaj, erről jut eszembe, a legfontosabbat majdnem elfelejtettem: Dani ma reggel is BELEKAKILT A BILIBE! :))) Biztos csak véletlen, megpróbálom egyelőre nem beleélni magam a sikerbe.

Tegnap ismét bilibe kakilt a kisfiam, de ma sajnos kicselezett. Miután telepisilte a bilit, nem volt hajlandó tovább ücsörögni rajta. Na jó, mondom, majd kicsit később, addig is szemmel tartom. Hiába volt minden igyekezetem, egy óvatlan pillanatban Dani elbújt a futópad mögé, és miután kész volt, onnan kukucskált kifelé bűnbánó, de mégis huncut arcocskával. :(

Lehet, hogy mégiscsak beleélhetem magam abba, hogy szépen haladunk a cél felé, ugyanis Danikám napról-napra ügyesebb. Újra és újra belekakil a bilibe, igaz, hosszas (sokszor 1-2 órás) bilin ücsörgés után, de mégis produkál. Nem ellenkezik, ha jön, aminek jönnie kell. Ilyenkor nem tartja vissza a felét vagy egy részét, hanem egy az egyben kiengedi a teljes adagot. Ebben az eredményben a férjemnek is nagy érdeme van, hiszen Ő kereste-kutatta a rendszerességet, szabályosságot a dolgot menetében. Pl: Ő vette észre elsőként, hogy mindig a reggeli második bilizésnél (közvetlenül a reggeli után) kell "odaszegezni" Danit a bilihez. Miközben ücsörög, pár percenként odahív minket, mintha készen lenne, de üres a bili. (Pisilni sem mer, mert tudja, hogy akkor kijönne a kaki is.) Ilyenkor belenézünk, és "jöjjön a kaki" felkiáltással vissza ültetjük a bilire. Közben persze sok-sok folyadékot kap, hogy minél jobban meginduljon az emésztés. Végül nem bírja már tartogatni és kijön minden.
Pisi terén is szépen haladunk: bár még mindig bugyipelust használunk, de egyre ritkábban ereszt bele. Ha mégis becsorog, akkor is csak egy kevés, a többit a bilizés idejére tartogatja. Tudja, hogy számíthat arra, hogy biz. időközönként leültetjük a bilire, ezért próbálja visszatartani addig, amit lehet. Ha nagyon-nagyon sokat iszik, olyankor szinte biztos, hogy újra és újra bemegy a pelusba, hiába ültetjük le gyakran bilizni.

Na, most jött a hatalmas pofára esés, mert ma totális visszaesés volt tapasztalható az elmúlt napok sikereihez képest. Reggel Dani szépen pisilt a bilibe, de az azt követő kakilós leültetés nem hozott sikert. Jól telepisilte a bilit, ennyi volt az eredmény közel 2 óra ücsörgés után, így gondoltam, tartok egy tíz perces pihenőt és újra visszaültetem. Na, ezt nem kellett volna, mert az első adandó alkalommal, amikor egyetlen percere nem figyeltem oda, azonnal berottyantott a pelusba, amit Panka azonnal hangos csatakiáltással jelzett: "Fúj, de büdös kakiszag van!" Ezek után persze volt ám bűnbánó arcocska... Nem tagadom, mérges voltam.
Ezt követően többször is becsurgatott egy-egy kisebb adag pisit, amit szintén nem tudtam mosolyogva fogadni. :(
Annyi előrelépést talán elkönyvelhetek a mai napon, hogy amikor bepisilt a pelusba, elkezdte figyelni, nézegetni és fogdosni a pelusát. Látszott Danin, hogy észrevette és tudatosult benne a baleset ténye.

Lassacskán haladunk előre, persze a célhoz vezető út továbbra is zökkenőkkel teli. Az elmúlt napokban Dani megint szépen kakilt a bilibe, de tegnap rendkívüli nap volt, és ez a folyamatra is hatással volt. Szóval kora reggel strandra indult az egész család, amely miatt a reggeli 2 órás bilin ücsörgés majd kakilás kimaradt. "Csupán" 1 órát trónolhatott, de a kakihoz ez természetesen kevés volt. Így kakilás nélkül indultunk el... Bár Dani rengeteget ivott az úton is és a tónál is, de hősiesen tartogatta a pisit. Próbáltuk papír bilire ültetni, de azt mereven elutasította. (Hozzá kell tennem, én voltam a buta, mert az ovális formájú bilire keresztben ültettem a fiamat, így nagyon kényelmetlen lehetett szegénynek. Nem csoda, hogy nem pisilt.) Szóval tartogatta, tartogatta, míg egyszer csak természetesen nem bírta tovább, és egy helyben mereven megállva, feszült figyelemmel elengedte magát. Szegénykémen úszópelus volt, ami,mint kiderült, csak a kaki felfogásához jó, pisit nem szív fel, így csorgott-csobogott végig a lábán a pisi. A kis kezével oda is nyúlt, látszott, hogy meglepődött. Ekkor két nő ment el mellettünk, mire az egyik: "Nézd, bepisilt a kisfiú?" Erre a másik: "ÁÁÁÁ, neeem, biztos csak most jött ki a vízből." :))) Meghagytam őket ebbéli hitükben. :)
De a lényeg, hogy már nagyon próbálja irányítani a pisilését az én kisfiam, egyelőre több-kevesebb sikerrel.
Kora délután értünk haza, a kakit addig ki nem engedte volna. Megfürdettük a gyerekeket, majd Dani hirtelen elbújt a szobában. Rohantam be utána, de már késő volt. Ez a néhány másodperc is elég volt neki egy kis-közepes adag kaki pelenkába eresztéséhez. Szemmel látható volt viszont, hogy ez még nem a teljes mennyiség, de aznap már nem jött több.

Ma reggel bilibe produkált az én ügyes kisfiam (és ehhez csupán 1 óra kellett!!!), de látszott, hogy még várható lesz később folytatás. Így is lett. Míg a reggeli adag bilibe ment, a délelőtti folytatás már pelusba. A pisit viszont egyre hosszabb ideig próbálja visszatartani. Ma eljött a napja, hogy szoktatós pelust adjak a fiamra. Ennek elvileg sokkal kisebb a nedvszívó képessége, így jobban zavarja a gyereket, ha becsurog a pisi. Egyszer bement egy kevés, azóta pedig, - nem tudom, hogy ez a pelenka hatása miatt van-e, - egyáltalán nem ment be. Na mindegy, nyugtával dicsérjük a napot. Úgy döntöttem, hogy a bugyizást majd akkor kezdem el, amikor legalább 70-80 %-os sikert értem el az átszoktató pelussal. Nem lenne jó állandóan mindenhonnan a pisit takarítani. Hátha így megúszhatom kevesebb balesettel.